Megjegyezném, hogy a blogon olvasható tartalmak szubjektív jellegűek, de ettől függetlenül is mindig a teljes semlegességre törekszem, hogy minél hitelesebbek legyenek az ismertetők.
A pontbeli értékelések ( 1 -től 5 -ig) a dohánytermékek típusától függően különbözőek. Erre azért van szükség, mert a normál szivarok, száraz szivarok / rövidszivarok, és a szivarkák előállításuk, megjelenésük, kinézetük és élvezeti szintjük alapján többnyire eltérőek.
Ugyanakkor, ha egy csoportba osztanám az összes terméket, nem lenne egyértelmű és legfőképpen nem lenne igazságos az értékelési rendszer.
Például: Az Alberto Turrent - Tradicional Robusto -t ("normál") nem lehet egy lapon emlegetni a Henri Wintermans - Corona De Luxe (száraz) szivarokkal, bár mind a két fajta, a maga nemében, minőségi darab. Ugyanakkor mégis külön kategóriába tartoznak, mert:
Alberto Turrent - Tradicional:
- kézzel készül
- érlelt dohánylevelekből
- egész tölteléklevelek (longfiller)
- "kényes" az állaga, humidorban kell tárolni, különben tönkremegy
- változatos aromák és ízek
Henri Wintermans - Corona De Luxe:
- géppel készül
- szárított dohánylevelekből
- vágott tölteléklevelek (medium filler vagy short filler)
- száraz az állaga, nem kell humidoban tárolni
- egyszerű aromák, többnyire száraz dohányíz
Ezek a szempontok a legáltalánosabb különbségek a szokványos és a száraz szivarfajta között. Egyértelművé válik, hogy nem szabad őket egy osztályba sorolni.
Az értékelési folyamat
A kiválasztott szivart a vásárlás után humidorban tartom, legalább két hétig. Ezt követően veszem elő a kóstolásra. Amikor lehetőségem van, egy fajtát több alkalommal is kipróbálok és az alapján javítom vagy kiegészítem a már meglévő bejegyzést.
Igen sok tulajdonságot figyelembe szoktam venni egy - egy darabnál, ami alapján a bejegyzés végén összesítek, de ezen jellemzők nem mindegyike bír egyforma fontossággal. Lehet egy szivar kicsit hullámos testű, érdes felületű és csúnyácska, de mindezen jellegzetességek lemaradnak a valódi értékektől. A legfontosabbak mindig a következők: égés, szellőzés, aroma / íz, a füst illata, a hamu állaga és a fogyasztás közbeni élmény.
Magyarországon a szivarok sajnos igencsak luxusterméknek számítanak, ezért az árnak döntő mértékű szerepe van a pontozásban.
1.) Alaptényezők
Ebben a részben lehet megtudni minden (leginkább) ténynek számító adatot. Név, típus, hossz, gyűrűméret, készítésének a módja, helye, magyarországi forgalmazója, és az ára.
Az árral kapcsolatban sajnos nem mindig tudom követni az aktualitást, de amikor tehetem, frissítem.
A pontbeli értékelés is itt kapott helyet, mert az olvasó számára mindig ez az egyik legfontosabb dolog, majd ezt követően olvassa tovább a bejegyzést, hogy miért is ennyi az annyi.
2.) Külsőségek
- Csomagolás: Nem számít negatívumnak, ha nincs csőtok, vagy doboz, de ha van, akkor az mennyire ízléses, és mennyiben növeli, vagy rontja az adott szivar megjelenését?
- Forma: Minél szabályosabb a test, annál szemrevalóbb, ugyanakkor a kicsit rusztikus küllem is lehet guszta; a súlyának mértéke rámutathat az összetétel minőségére; a jobb állag (tömör, de megfelelően puha) biztatónak hat; a fejrészen pedig milyen a sapka minősége? Ízléses vagy csúnya?
- Borítólevél: A legjobb fajták egységes és egészséges árnyalatúak, tapintásra olajosak, rugalmasak, felületük sima és feszes. A rögös, rücskös levél nem feltétlenül rossz tulajdonság, de nem is kifejezetten szép. Az erezet mértéke csupán esztétikai szempont.
- Gyűrű: Milyen a formája, mennyire elegáns a színösszeállítása, összességében érdekes vagy unalmas?
- Illat: Kellemes -e?
3.) Gyújtás után
- Égése: A tempója szintén az összetétel minőségére utal ( lassabb, mert sok a tölteléklevél, jó az elosztás és jó minőségű dohánylevelek); ha a parázs vonala egyenletes, vagy egy kicsit hullámzik, nem kell aggódni az esetleges korrigálások miatt. Ellenkező esetben sokat ronthat a fogyasztás élvezetén, mert elterelheti a fogyasztó figyelmét a szivar nyújtotta valódi élvezettől. Nehézkes és több esetben is eredménytelen a gyújtóval való javítgatás, ami igen bosszantó tud lenni és a szivar esztétikáját is lerontja.
- Szellőzés: Nagyon fontos, mert ha akadozik, vagy egyáltalán nincs, akkor az tönkreteheti az egész szivart.
- Aroma: Mennyire tartalmas, változatos, milyenek az aromák és az ízek, milyen az intenzitásuk? Ezt a legnehezebb értékelni, mert mindenki maga tapasztalja meg, hogy mit érez valójában és mit szeret a leginkább.
Ez esetben kifejezetten igyekszem alapjellemzőket írni.
- Erősség: Ki az enyhébb, ki pedig az erősebb darabokat részesíti előnyben. A pontozásban nem számít.
- Füst: Mennyisége, ereje és az illata. Mindennek a leírását azért tartom rendkívül szükségesnek, mert ha az adott szivaros egy társaságban, vagy zárt térben kíván rágyújtani, akkor egy olyan darabot válasszon, ami nem okoz kellemetlenséget a környezetében lévőknek (nem dohányzók vagy hölgyek számára) és nem hozza a szivarozót kínos helyzetbe.
- Hamu: A színét leginkább érdekességként osztom meg. Az a tény viszont, hogy mennyire tartja magát a szivaron és hullik -e bármilyen mennyiségű pernye, fontos kényelmi szempont. Pl: Figyelni kell -e, hogy ráeshet -e a ruhára és foltot hagy, vagy sem? Vagy lehet -e zavartalanul "tenni - venni" a szivart.
- Változások fogyasztás közben: Milyen a kezdés, hogyan jelennek meg és épülnek fel a sajátosságok, hogyan változik az első, a második majd az utolsó harmadban a szivar? Mennyire vannak az aromák és az ízek egymással összhangban, mennyire kifinomultak és kiegyensúlyozottak? Hosszan tartóak -e és milyen az utó- és a mellékíz? Egyáltalán, mennyire finom?
Ilyenkor derül ki, hogy túlnyomórészt milyen értékelést kap az adott szivar, mivel ekkor lehet a legfontosabb tulajdonságokat megtapasztalni. Lehet, hogy a külsőségek alapján kételyei vannak a szivarosnak az adott terméket illetően, de ha az jól szerepel a gyújtást követően, akkor gyorsan meg lehet feledkezni az előbbiekben említett negatívumokról.
- Fogyasztási idő: Pontozásban nem számít, de roppant hasznos tud lenni ez a bekezdés, ha a szivarélvezőnek időbeli korlátja van ha hobbijára. Például ebédszünetben.
4.) Ajánlás
- Mikor jó: Reggeli, ebéd vagy vacsora után, társaságban vagy egyedül üldögélve, alkohollal, kávéval, teával, vízzel... stb., illetve milyen napszakban, vagy attól függetlenül. Ezek csupán ajánlók, amikkel esetlegesen fokozni lehet a szivarozás élvezetét. Az ajándékozási lehetőségeket is itt tüntetem fel.
- Milyen gyakran: Bármikor (mindennapos), időnként (önmagunk megjutalmazásakor), alkalmanként (kivételes alkalomhoz), kivételes alkalmakkor (ünnepi pillanatokhoz).
- Megéri -e: Itt szoktam az egységesített, minden szempontot figyelembe véve az összesítést leírni. Felsorolom és szembe állítom egymással az előnyöket és a hátrányokat, de igyekszem ezt olyan módon tenni, hogy a végső döntést mégis az olvasónak kelljen meghoznia.
- Kiknek ajánlom: Kezdőknek, haladóknak, tapasztalt fogyasztóknak.